Gondolkodtam azon, miért éppen ezt az ifjúsági regény-sorozatot választottam elolvasásra a sok, felettébb trendi sorozat közül. Igazából több dolog tetszik benne, de ami leginkább, az az egyik főszereplő neve: Gyom.
Gyom, a növényekkel beszélő fiú, aki szerelmes lesz egy méregkeverő ártatlan lányába.
Legalább olyan jó név ez egy karakternek, mint Neil Gaiman Soseholjában, a főhősnő elkeresztelése: Ajtó, vagy szintén nála, de a Temető könyvében Senki Owens, barátainak csak Sen.
Kicsit olyan ez, mint egy irodalmi fricska Lacannak, amikor a jelölő és a jelölt egy és ugyanaz. Egy dolog, egy ember, önmagát jelenti. (Egyébként lazának hathat az előbbi mondat, de közbe kell szúrnom, hogy nem értem Lacant, de próbálkozom, és ez nem kis dolog egy olyan analitikus munkásságát tekintve, akinek célja volt az érthetetlenség:).)
Visszatérve...
Ebben a történetben tovább folytatódik az ártatlanság elveszítése,
kilépünk a régi apátság környékéről, eljutunk Padovába, az Orto
Botanico-ba, hogy mást ne is említsek.A Mérgek Hercege pedig egyre
erősebb..
Gyilkosság, rejtőzködés, ópium, testi vágyak - ezek itt a kulcsszavak. Így a második regény után látszik már a trilógia dramaturgiai íve, szóval várom az utolsó részt. Csak, hogy lássam, igazam lesz-e... meg .. hát .. tetszik is, na:).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése